Európai Megfizethető Lakhatási Terv: új keretrendszer a fenntartható és megfizethető lakhatásért
- július 16-án az Európai Bizottság bemutatta a 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework – MFF) tervezetét. A közel 2 000 milliárd eurós, az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) átlagosan 1,26%-át kitevő költségvetési javaslat nem csupán a következő hét év pénzügyi kereteit határozza meg, hanem jelentős szerkezeti átalakítást is előirányoz az uniós finanszírozási rendszerben. A Bizottság célja, hogy az EU költségvetése egyszerre váljon egyszerűbbé, rugalmasabbá és jobban igazodjon az új geopolitikai, gazdasági és versenyképességi kihívásokhoz.
Miért volt szükség új költségvetési megközelítésre?
Az elmúlt évek válságai – a COVID–19 járvány, az energiaválság, az orosz–ukrán háború, az infláció és az európai versenyképességgel kapcsolatos kihívások – rámutattak arra, hogy a jelenlegi uniós költségvetés nehezen reagál a gyorsan változó környezetre. Az Európai Bizottság szerint a korábbi rendszer túlságosan sok elkülönült programból állt, amelyek bonyolult szabályrendszere lassította a források felhasználását.
Az új MFF ezért nem egyszerűen nagyobb költségvetést jelent, hanem új finanszírozási logikát is bevezet. A cél az adminisztratív terhek csökkentése, a programok összevonása és a források stratégiai koncentrálása olyan területekre, mint a versenyképesség, az innováció, az energiaátmenet, a biztonság és a védelem.
Négy nagy pillérre épül az új, a jövő prioritásaihoz igazodó dinamikus uniós költségvetés
A Bizottság javaslata szerint a korábbi, több tucat önálló program helyett négy nagy pillér köré szerveződik a 2028-2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret.
Az első pillér a jólét, a fenntarthatóság és a biztonság előmozdítása érdekében a testre szabott beruházások és reformok nemzeti és regionális partnerségi tervek rendszere. Ennek keretében a tagállamok egyetlen integrált tervben foglalják össze a kohéziós politika, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, a belügyi és más megosztott irányítású források felhasználását. A cél, hogy a beruházások jobban illeszkedjenek az egyes országok reformjaihoz és fejlesztési prioritásaihoz, miközben egyszerűbbé válik az összetett programozási folyamat, rövidülnek a hosszadalmas kiadás-jóváhagyási eljárások, és új szinergialehetőségek jönnek létre.
A második pillért egy új Európai Versenyképességi Alap (European Competitiveness Fund) alkotja, amely a Horizont Európával, az EU kutatási és innovációs keretprogramjával szinergiát alkotva a stratégiai jelentőségű technológiákba irányuló beruházásokat támogatja, amelyek - összhangban az Enrico Letta és Mario Draghi által készített jelentések ajánlásaival - az egész egységes piac versenyképességét erősítik,.
Az egységes szabályrendszer alapján működő alap, valamint a pályázók számára létrehozott egyablakos finanszírozási rendszer egyszerűsíti és felgyorsítja az uniós forrásokhoz való hozzáférést, így biztosítva a gyorsabb reagálást az iparpolitikai kihívásokra. A tervezett Európai Versenyképességi Alap – a Horizont Európával együtt összesen 409 milliárd EUR összegű keretével – példátlan mértékű uniós költségvetési támogatást biztosítana négy kiemelt területen: tiszta átállás és a dekarbonizáció; digitális átállás; az egészségügy, a biotechnológia, a mezőgazdaság és a bioökonómia; valamint a védelem és az űripar.
Az Európai Versenyképességi Alap célja, hogy minden elköltött uniós euró hatását megsokszorozza a magántőke bevonásával.
A harmadik pillér a „Globális Európa” és a Globális Európa Eszköz (Global Europe Fund), amely az EU külkapcsolati, bővítési, fejlesztési és humanitárius politikájának finanszírozását fogja össze. A javaslat részeként külön, 100 milliárd eurós Ukraine Facility is szerepel Ukrajna újjáépítésének és uniós csatlakozási folyamatának támogatására.
A negyedik pillér az uniós intézmények működésének finanszírozását biztosító Európai Igazgatási (European Public Administration) fejezet.
Egyszerűbb programstruktúra
Az új MFF egyik legjelentősebb újítása a programok számának jelentős csökkentése. A Bizottság szerint a jelenlegi rendszer túlzottan széttagolt, ezért a következő költségvetési ciklusban a forrásokat kevesebb, de nagyobb és rugalmasabb pénzügyi eszközön keresztül kívánja eljuttatni a kedvezményezettekhez.
Ez különösen fontos lehet az önkormányzatok, vállalkozások és kutatóintézetek számára, mivel a cél az egységesebb pályázati szabályok, az egyszerűbb adminisztráció és a gyorsabb projektmegvalósítás. A Bizottság szerint ezzel csökkenthető a bürokrácia, miközben javul a források felhasználásának hatékonysága.
Nagyobb hangsúly a versenyképességen és a tiszta technológiákon
A költségvetési javaslat jól tükrözi az elmúlt évek szakpolitikai irányváltását. A Bizottság szerint Európa versenyképességének megőrzése érdekében jelentősen növelni kell a stratégiai beruházások támogatását.
Kiemelt finanszírozási területek lesznek:
- a tiszta ipari technológiák,
- az energiaátmenet,
- a hálózatfejlesztések,
- az energiatárolás,
- a mesterséges intelligencia és a digitalizáció,
- a félvezetőipar,
- a biotechnológia,
- valamint a védelmi ipar.
Az új Versenyképességi Alap célja, hogy ezek a beruházások egységesebb finanszírozási rendszerben valósuljanak meg, csökkentve a programok közötti átfedéseket.
Mit jelenthet mindez az energiahatékonysági beruházások számára?
E tekintetben az új MFF egyik legfontosabb üzenete, hogy az energiahatékonyság már nem önálló szakpolitikai területként jelenik meg, hanem több finanszírozási pillérben is meghatározó szerepet kap. Az épületfelújítások, az elektrifikáció, a hőszivattyúk, a villamosenergia-hálózatok fejlesztése, az energiatárolás és a tiszta technológiák egyaránt a versenyképességi és nemzeti beruházási programok részét képezik.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben az energiahatékonysági projektek várhatóan szorosabban kapcsolódnak majd az iparpolitikai, regionális fejlesztési és versenyképességi célokhoz. A beruházások értékelésénél várhatóan nagyobb hangsúlyt kapnak a gazdasági hatások, az innováció és az energiafüggetlenséghez való hozzájárulás.
Hosszú tárgyalások várhatók
Fontos hangsúlyozni, hogy a 2028–2034-es MFF jelenleg még bizottsági javaslat. A végleges költségvetést az Európai Unió Tanácsának egyhangú döntéssel kell elfogadnia, az Európai Parlament egyetértésével. A tárgyalások várhatóan 2026–2027 folyamán is folytatódnak, és több területen – különösen a kohéziós politika, a közös agrárpolitika, a versenyképességi alap és az új saját források kérdésében – jelentős politikai vitákra lehet számítani.
Több, mint egy új hétéves költségvetés – új finanszírozási filozófia
A Bizottság olyan finanszírozási modellt kíván kialakítani, amely egyszerre támogatja Európa versenyképességét, energiaátmenetét, technológiai fejlődését és stratégiai autonómiáját. Az egyszerűbb programstruktúra, az integrált nemzeti beruházási tervek és a nagyobb rugalmasság várhatóan jelentősen átalakítja azt is, hogy a tagállamok, az önkormányzatok és a vállalkozások miként férnek hozzá az uniós forrásokhoz a következő évtized elején.
További információkért az Európai Bizottság alábbi weboldalán találhatók: